Mi is az a brand? És méghozzá személyes? Personal Branding… Kinek jó ez és mire?
Szerény véleményem szerint mindenkinek jó, de leginkább egyéni vállalkozóknak, egyénre épülő cégeknek hasznos ez a megközelítés. Nekik amúgy sincs túl sok pénzük az internetes adatkezelésre, adatvédelemre (például a cég- és ügyféladatokkal teli intranet biztonságos összekapcsolása a világhálóval igen költséges lehet), inkább a reklámra, a marketingre, a megjelenésre helyezik a hangsúlyt honlapjukkal. 2007-ben a Fortune magazin is erre tette a voksát 2008-as kitekintőjében, mondván, hogy az Interneten a kis cégek is professzionális minőségben tudnak megjelenni, így a piaci rések kihasználásával könnyen a nagy cégek globális versenytársaivá válhatnak. Ha a kis cég mögött egy kulcsember áll, akkor érdemes elgondolkodni a személyes brand kialakításán. De például egy munkavállaló is hasznot húzhat belőle. Erről szól ez a bejegyzés.
Sajnos döntéseinkben általában nagy szerepet kapnak az érzelmek, sőt, az a szokásunk, hogy érzelmeink alapján döntünk, és a döntést utólag megpróbáljuk észérvekkel alátámasztani. Mondanom sem kell, hogy a befektetéseinkről hozott döntéseinkre ez a fajta érzelmi gyengeség milyen káros hatással tud lenni. Mondják, hogy a befektetésekben nincs helye az érzelmeknek, mert azok torzítják az ítélőképességünket. És a rossz ítélet rengeteg pénzükbe kerülhet. Különösen fontos józanságunkat megőriznünk negatív piaci tendenciák idején, mint amilyenben éppen most is vagyunk! Nézzük meg tehát, hogyan küzdhetünk ítélőképességünk torzulásai ellen.
Lassanként az amerikai újságok elemzői megegyeznek abban, hogy recesszió van, a kérdés csak az, hogy milyen mértékű. Hány pénzügyi intézmény fogja még nyilvánosságra hozni a leírásait, mekkorákat és milyen gyorsan? A válság legutóbb a Bear Stearns befektetési bank és értékpapír brókert érintette, a veszteségét 30 milliárd dollárra becsülték. A megmentő szerepében a JP Morgan Chase tűnt fel, amely éppen ma emelte vételi ajánlatát részvényenkénti 2 dollárról 10 dollárra. A történet azért érdekel minket, mert a Generali Top Invest alapkezelője éppen a JP Morgan. A felvásárlás mellett, amely tőkeerejét bizonyítja, az alap indítását is jól időzítette: ha minden igaz, a részvényárak aljához közel, 30%-ot megközelítő esésnél tudja bevásárolni a portfolióját, és így megnő az esélye, hogy az eddig egyébként nagyon jól teljesítő vállalatok 5 év alatt kiköszörülik a csorbát, és 30%-nál nagyobb árfolyamnövekedést produkálnak. Ami pedig azt jelenti, hogy a konstrukció nagyon jó eséllyel 100%-os hozamot tud eredményezni. Nézzük most tehát, mely cégek vannak az eszközalapban, mit kell tudni róluk, és milyen teljesítményt nyújtottak az elmúlt 5 évben. A rövid leírások és a grafikonok mellett megtalálhatók a honlapok és az éves beszámolók hiperlinkjei is!
The CeBIT Question: Hogyan tudják az információtechnológia globális vezetői jobbá tenni az életet a bolygónkon? Úgy látszik, ez Davos óta divat lett. Fogd a webkamerádat, vedd fel a válaszodat, és töltsd fel a YouTube-ra.
Nos tehát, a CeBIT, ha valaki nem ismerné, a világ legnagyobb számítástechnikai vására. Legalábbis ezt mondják magukról. Egyszer már voltam régebben, hát elég nagy, és most állítólag még nagyobb, még több a kiállító stb. Megpróbálom összefoglalni, miről gondolom, hogy érdekes lehet.
…kezdi Rüdiger Hoffmann az összes kabarészámát. A németek nem tudták. Hogy mit? Hogy vége a biztos nyugdíjnak. Még a németek sem tudták. Az Indexen a minap jelent meg egy cikk arról, hogy mi magyarok teljesen felkészületlenül állunk ama tény előtt, hogy az állam elkezdte pedzegetni az öngondoskodást, miszerint nemigen lesz már pénze a nyugdíjakat finanszírozni. Ez tiszta sor, kb. mindenhol ezt lehet olvasni, és remélhetőleg egyre több ember használja majd a pénzügyi rendszert időskori céljai megvalósításához. De mi a helyzet az „irigyelt” Németországban? Meglepő módon ugyanaz! Mi a németek kedvenc nyugdíj-előgondoskodási stratégiája, válaszul a gyengélkedő állami biztosítórendszer problémáira? Egy felmérés szerint a következő: behunyják a szemüket, és valamiféle csodában bízva reménykednek benne, hogy nyugdíjas korukban majd csak lesz valahogy. Ugye, milyen ismerős?
Davosban ismét összeültek, hogy megtárgyalják a közeljövő technológiai fejlődésének útjait. Kiderítették, amit már Bill Gates is a CES-en: jönnek az okostelefonok, és egyre több eszköz rendelkezik majd egyre több olyan funkcionalitással, amellyel eleddig csak a számítógépek rendelkeznek. De nézzük sorban a pontokat.
Jönnek az okostelefonok, amelyekkel a felhasználó egyre több módon egyre több információhoz juthat. Például lekérdezheti a környéken lévő éttermeket, videón megnézheti a belsejüket, elolvashatja mások véleményét, étlapot böngészhet, aztán ha választott, felveheti videóra a vacsoráját, és megoszthatja másokkal az élményét a YouTube-on.
Ugyanez mehet mozival, színházzal, természetesen. De például a könyvtárak adatai is megjelenhetnek egy könyvről, és abba mehetünk, ahol az kölcsönözhető. Az út persze az lenne, hogy a könyvtártól letöltjük, és e-papíron elolvassuk.
Legalábbis a CES-en ismét bejelentette. Vége a teljes koncentrálásnak és a nap mint nap teljesen megtelt határidőnaplónak. Egy 35 éves aktív pálya ért véget (most már csak) Amerika leggazdagabb embereként. Ez meghozta a kedvemet, hogy néhány gondolatomat a képernyőre vessem, mint a technológiai fejlődés 150%-os elkötelezettje.
Minden a „nerd”-ök támadásával kezdődött. A szótár szerint a nörd (emígy magyaroschan) egy nevetséges és hülye valaki, mégpedig azért, mert kicsit sem divatosan öltözködik, és túl nagy érdeklődést mutat a számítógépek vagy általában a tudományok iránt. Mielőtt továbbmegyünk, lássuk, milyen egy IGAZI nörd, Weird Al Yankovic tolmácsolásában:
Különösebben nem akarok belemenni a témába, mert szerintem mindenki tudja, miről van szó. Ha mégsem, rengeteg helyen utánanézhet. Csak néhány érdekességről írnék, ami számomra mostanában feltűnt.
Az üzleti blogolás „sötét oldalával” még nem is foglalkoztunk, pedig az is érdekes. És egy kicsit tovább is gondoltam a „fejlődést”.
A kezdetekkor a valódiság és autentikusság voltak azok az értékek, amelyek segítették a blogok gyors elterjedését. A blogok „valódiak” voltak. Aztán, ahogy a kapitalizmusban lenni szokott, megjelent a pénz, és a játék komplexebbé vált.
Mi is az a brand? És méghozzá személyes? Personal Branding… Kinek jó ez és mire?
The CeBIT Question: Hogyan tudják az információtechnológia globális vezetői jobbá tenni az életet a bolygónkon? Úgy látszik, ez Davos óta divat lett. Fogd a webkamerádat, vedd fel a válaszodat, és töltsd fel a YouTube-ra.
